„Albérlők? De hát az én Facebook-oldalam az az enyém!” Pont annyira a tiéd, mint egy bérleményben a konyhabútor. Amíg kibérelted, addig használod. Ha kiköltözöl, nem viheted magaddal. Ha egyik napról a másikra lelőnék a Facebook szervereit, kérhetnél kártérítést, mondván, hogy te milliókat fizettél már a Facebooknak, hogy népszerűsítsd a tartalmaidat és követőket szerezz, nem hatná meg a cégóriást, lehúzná a rolót, te pedig nem férnél hozzá az oldaladhoz, maximum minimális szinten. Hidd el, az ÁSZF-ben Te is elfogadtad ezt az apróbetűs részben. Emiatt elképesztően fontos, hogy a saját webes felületeinket a megfelelő priorizálással és súlyozással kezeljük. Ezzel egyáltalán nem azt állítjuk, hogy ne legyenek social media platformjai egy cégnek, vagy csak minimálisan foglalkozzon azokkal. Inkább arra hívnánk fel a figyelmet, hogy a saját weboldalad, a saját email-címlistád építését nem szabad elhanyagolnod, hiszen az ténylegesen a tiéd, és csak minimális a kitettséged az üzemeltető host szolgáltatókkal szemben.
Hogyan támogathatják egymást ezek a felületek?
A kérdést onnan közelítenénk meg, hogy a marketing aktivitásoknak legtöbb esetben az a lényege, hogy vezessük valahova a látogatókat. Elérjük a kívánt célt, vagyis a konverziót, ami lehet egy online vásárlás befejezése, egy lead/feliratkozó megszerzése, de lehet csupán egy érkezési oldalra vezetés is. Minél bonyolultabb a konverziós végcél, általában annál többe is fog kerülni eljuttatni oda az embereket és megnő a lemorzsolódási arány.
A social media platformok kiváló forgalomterelők tudnak lenni. Míg egy Facebook vagy Linkedin posztnál könnyedén tudunk külső hivatkozást elhelyezni, addig az Instagram és TikTok bejegyzéseknél (organikusan) csak a bio-nk felé irányításra van lehetőség, itt helyezhetünk el linket vagy egy linkgyűjtő felület linkjét (Pl. egy LinkTree oldalt). Utóbbi felületeken a hatékony forgalomterelésre leginkább hirdetéseken keresztül vezet az út, CTA (call to action) gombok elhelyezésével.
A saját célod azonban lehet egészen más is: véleményevezérek, tartalomgyártók esetében a közzétett bejegyzéseken való aktivitás, követőszám növelése is fő prioritás lehet. Ha például egy tartalomgyártó a videójában elhelyez egy termékmegjelenítést, akkor nem feltétlenül akarja elküldeni a felhasználót egy külső landing oldalra, ahol többet megtudhat a termékről, hanem magát a videót akarja minél több emberhez eljuttatni – ezzel prezentálni az ügyfelének, hogy mekkora tömeget tudott megszólítani. Ez sok esetben kéz a kézben jár a social media platformok érdekeivel is.
Mi a social media platformok érdeke?
Hogy a platfomon belül tartson minket és ne akarjuk kivinni onnan a felhasználókat.
Miért? Hogy pörgesd a feedet, a Reelst, a TikTok foryout stb., és ne kalandozz el egy külső website-on, még véletlenül elfelejtenél visszamenni. 🙂
Mi a megoldás?
A helyzet általában nem annyira fekete vagy fehér, hogy csak az egyik vagy csak a másik marketing cél lebegjen a szemünk előtt. A súlyozás nagyban függhet attól, hogy vállalkozás, webshop vagy tartalomgyártó vagy-e. Ha komolyan veszed a brandépítést és hajlandó vagy befektetni az online láthatóságodba, akkor érdemes forgalomterelő és aktivitásnövelő kampányokkal is operálni. Ha egy teljes marketing akvizícióban gondolkozunk, a tölcsér peremén elhelyezkedő célközönséget egyszerű, megkapó üzenetekkel is saját magunk felé terelhetjük, ezen a ponton még nem elvárható, hogy első körben már vásárlóvá vagy ügyféllé is konvertáljuk őket. A megkapó, behúzó tartalmak arra jók, hogy abból tovább építkezzünk, a következő körben már akár egy e-mail címes feliratkozásig is eljuthatunk. Ehhez a folyamathoz kiváló eszköz a social media, de itt jönnek képbe a saját platformok és megoldások. Ha feliratkoztattunk egy érdeklődőt a saját marketing címlistánkra, egészen addig, amíg nem zárkózik el tőle (leiratkozik), képesek leszünk újra megszólítani a legfrissebb ajánlatainkkal, újdonságainkkal. Persze arra nincs semmi garancia, hogy ezeket a leveleket meg is fogja nyitni.
A social felületeken már nehezebb dolgunk van: a követőinket is nehezen érjük el, az organikus elérések folyamatosan csökkennek a platformokon. Az elmúlt években látványos volt a visszaesés a Facebookon, az oldalak organikus elérése a saját követőkre vonatkoztatva jelenleg átlagosan körülbelül 5-6% körül mozog. Ez a szám azonban változhat az iparágtól, a tartalom típusától és az oldalak aktivitásától függően. Néhány esetben az arány akár 1-2%-ra is lecsökkenhet, míg jól teljesítő tartalmaknál elérheti a 10%-ot vagy annál többet is. Instagramnál ez a szám 20% is lehet. Fontos megjegyezni, hogy a Facebook és az Instagram algoritmusai folyamatosan módosulnak, így ezek az arányok idővel változhatnak.
A TikTokon az organikus elérés aránya általában sokkal magasabb, mint a Facebookon vagy az Instagramon. Az új fiókok esetében is jelentős lehet az elérés, mivel ennek a platformnak az algoritmusa erősen támogatja a felfedezést, még akkor is, ha a tartalomgyártónak kevés követője van. Jelenleg a TikTokon a tartalmak organikus elérése átlagosan 20-50% körül mozog, de gyakori, hogy egy jól sikerült videó messze meghaladja ezt az arányt, és a követőbázis méretének sokszorosát is elérheti. Az algoritmus a tartalom minőségére, relevanciájára, valamint a felhasználói interakciókra (például megtekintési idő, lájkok, megosztások, kommentek) alapozva juttatja el a videókat egyre nagyobb közönséghez.
Ami a legfontosabb!
Minden egyes aktivitásunknak legyen célja. Ez a tudatosság segít a megfelelő formátum, hirdetési stratégia kiválasztásában a kampányaink során. A social media felületekre a marketingcél eléréshez vezető tölcsér egyik elemeként tekintsünk – ne feltétlenül a marketingünk epicentrumaként –, és ezzel párhuzamosan fordítsunk nagy hangsúlyt a saját felületeinkre is (weboldal, saját blog, hírlevél listák stb.)!
Ha a fenti témákban szakértői segítségre van szükséged, vedd fel velünk a kapcsolatot!
